Kárpátaljai Szövetség
Névnap
 
Köszöntjük minden kedves Menyhért, Mirjam nevű olvasónkat! Ma 2019. augusztus 22. van.

 

Könnyítés vízumügyben

 
Kedvezőbbé váltak a vízumhoz jutás feltételei – tájékoztatott Szalipszki Endre konzul. Az ungvári magyar külképviselet diplomatája elmondta, hogy garancialevélre akár hároméves időtartamra szóló utazási engedélyt is kiállíthatnak.
Az ilyen kérelmezőknek eddig csupán egy évre adhattak ki vízumot. A jövőben a korábbi pozitív vízumelőzmények, valamint az egyéb szükséges feltételek – például a magyarországi úticélt igazoló dokumentum, biztosítás, Magyar igazolvány stb. – megléte esetén is mód nyílik többéves vízumok kiadására.
Tájékoztatása szerint a külügyminisztériumban megvizsgálták a schengeni vízumok bevezetése óta eltelt időszak gyakorlatát és tapasztalatait, ami alapján arra jutottak, hogy indokolt a kedvezőbb elbírálási szempontrendszer alkalmazása. Szalipszki Endre ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra is egyedi elbírálást alkalmaznak minden egyes kérelmező esetében, a konzul saját hatáskörben dönt az utazási engedély érvényességének megállapításakor. Hozzátette, a pozitívabb elbírálási szempontokat a garancialeveles és más típusú vízumkérelmek esetében egyaránt alkalmazni fogják.
Fontos tudnivaló még, hogy akinek közvetlen családtagja – szülő, gyermek – él Magyarországon, az roppant egyszerű módon szerezhet akár hosszabb időtartamú vízumot is. Ehhez elegendő a szomszédos országban élő közvetlen családtagnak tanúk jelenlétében megfogalmaznia egy meghívólevelet, amelyet közjegyző által sem kell hitelesíteni. Mellékelni kell hozzá fénymásolatot a személyi igazolványáról és a lakcímkártyájáról, és azt eljuttatni ukrajnai családtagjának. A kérelmező pedig ezen papírok alapján, felmutatva saját eredeti születési anyakönyvi kivonatát, ami bizonyítja a közvetlen családi kapcsolatot, minden további nélkül kap schengeni vízumot.

Jelenleg naponta átlagosan 70-100 fő keresi fel az ungvári ügyfélszolgálati irodát, ahol a bejáratnál februártól egy információs ablak segíti a hozzájuk fordulók pontos tájékoztatását. A bejelentkezésnek két módja van: telefonos és egy új, korszerű internetes időpontfoglaló rendszer. A vízumok esetében nincs előzetes várakozás, akár már a következő napra lehet szabad időpontot foglalni, ellenben a kishatárforgalmi kérelem beadásához az ideiglenesen feltorlódott kérelmek miatt egy hónapot is várni kell, valamint további egyet, amíg az Budapesten elkészül. Vízumok esetében tartani tudják az egy hetet.
  
A IV. KMMI pályázat nyertesei
 
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet a Tehetséggondozási Program keretében immár negyedikalkalommal hirdette meg alkotói pályázatát vers, széppróza, grafika, műfordítás és fotó kategóriákban. A bíráló bizottság (tagjai: Vári Fábián László, Dupka György, Zubánics László, Bakos Kiss Károly, Lőrincz P. Gabriella) 2012. január 17-én hozta meg döntését, amelyről Zubánics László elnök számolt be a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen. 
A vers kategóriában Némethy Anett (Ungvár) végzett az élen. Lőrincz Sándor (Dercen) harmadik lett. Oklevélben Váradi Enikő (Visk) részesült. A próza kategóriában az ítészek döntése értelmében Hájas Csilla­ (Bátyú) szerezte meg az első helyet. A műfordítás kategória második helyezettje Szlobogyán Csilla (Beregszász), harmadik helyezettje Kosztyó Anikó, Csuha Attila (Csoma) lett. Fotó kategóriában Kiss Erika (Asztély) harmadik helyezést ért el. A díjazottak a KMMI okleveleit, illetve pénzjutalmakat vehettek át.
Könyvajánló!
 
Megjelent
Lengyel János,
kárpátaljai író legújabb könyve
 
"Lyukkal bélelt zsebem
avagy
Hogyan írjunk angolokat"
címmel.
 
A magánkiadásban megjelenő könyv húsz év aforizmatermését tartalmazza.
 
ára: 1300.-  forint
 
Megrendelhető a 
 
 
---------------------------------------------------------------
 
Mottó:
 
Valamikor tudtam,
hogy fontos vagyok.
Ma már tudom: fontos,
hogy tudjak 
 
Előszó  
 
Az igazság közhelye, hogy mindenkinek igaza van. De mire megy vele? Közmondások, aranyköpések, aforizmák hívják fel lépten-nyomon a figyelmünket a létező világra, a dolgok mikéntjére. Ennek ellenére mi, emberek és egyéb állatfajok, annak a rendje és módja szerint elkövetjük a magunk kisebb-nagyobb hibáit, tévedéseit. Én, személy szerint utoljára e művet követtem el. 
Mert a mű nem természetes. Sok művész sem az. De egy kiadós földrengés, hurrikán vagy tornádó már valódi vész. Ez a vészhelyzet. Én egyelőre észhelyzetben vagyok, bár, ki tudja? Ki tudhatná azt, amit mások sem sejtenek?
Minden eshetőségre számítva, én mosom kezeimet. Előre is.  
Remélem, e könyvet olvasva jól szórakoznak.  
 
„Korhely” Lengyel János
 
 
Ezüstvasárnap az Osztovátával 
 
December 13-án ünnepi istentiszteletre került sor a Bartók Béla Unitárius Egyházközség templomában. Ezüst vasárnap tiszteletére a lelkész beszéde után az Osztováta együttes adott koncertet. Az osztováta szó jelentése - szövőszék. Nos, ezúttal a szebbnél szebb dallamokat szövögetettek a zenészek. A koncert előtt Zoltáni Zsolt, az együttes vezetője bemutatta két társát, a fúvós hangszereken játszó Busi Katalint és Pétervári Csilla énekesnőt. Műsoruknak a Karácsony felé címet adták. Az egybegyűltek ezúttal tizenkét dalt és megzenésített verset hallhattak. A címben szereplő Juhász Gyula vers mellet Ady Endre Tegnap harangoztak című költeményének zenés változata is elhangzott. De felcsendültek olyan klasszikusok is, mint a Csendes éj, a Nap fivér, Hold nővér vagy az Ég és föld gyermekei.
Zoltáni Zsolt biztatására a gyülekezet tagjai és a szép számú vendég a zenészekkel együtt énekelte az Ídvezlégy Jézuska, az Ó gyönyörű szép, a Jézus, áldott égi fény és a Betlehemi királyok című dalokat. Két dal szünetében egy az édesanyával érkezett kisgyermek, sírással jelezte  jelenlétét, megidézve ezzel azt a több mint két ezer évvel ezelőtti áldott napot, amikor a Megváltó a világra jött.
Az ünnepi koncert zárásaként a jelenlévők közösen elénekelték a Kiskarácsony, nagykarácsony című jólismert dalt. Ezt követően Zoltáni Zsolt megköszönte az egyházközség szíves meghívását és köszönetet mondott Gergely Feliciánnak és a Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt személyzetének, amiért segítségükkel idén megjelenhetett az együttes első cd-je, ami Juhász Gyula megzenésített verseit tartalmazza.
Befejezésül  a megjelentek kötetlen beszélgetést folytattak tea és kávé mellet.
Lengyel János
 
 
 
Internetes szépirodalmi
és művészeti folyóirat
 
az összetartozás jegyében
 
 
2008 augusztusában indult el az Árkád Szépirodalmi és Művészeti folyóirat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy lehetőséget adjanak a bemutatkozásra az anyaországi, és az elcsatolt területeken élő honfitársak, tehetséges magyar ajkú szerzők, alkotók, előadók és hagyományőrzők számára.
 
Botz Domonkos főszerkesztő szavai 
szerint: ha tájékoztatást kapunk róla, örömmel számolunk be minden olyan kulturális eseményről, – előadásról, könyv, vagy lemezbemutatóról – mely tovább erősíti a kapcsolatokat az anyaországgal, és megmutat valamit értékeinkből. Gondolnak itt a történelmi, nyelvi, és kulturális örökségünkre, melyet ma szisztematikusan próbálnak meghamisítani és elsinkófálni.
 
A folyóirat első száma máris tartalmaz kárpátaljai vonatkozású írást.
 
A "Vendégoldal" című rovatban
Lengyel János Füzesi Magdával készült interjúját olvashatjuk.
 
A Főoldalon földijeink, Czébely Gariella, Lengyel János, Lőricz Posták Gabriella írásaival találkozhatunk
 
A "Vers" rovatban pedig megtalálható Füzesi Magda: Metamorfózis című verse. 
.
A Szinevéri-tó is bekerült Ukrajna     
"hét természeti csodája” közé
A kárpátaljai Szinevéri-tó lett "Ukrajna hét természeti csodájának" egyike egy tíz hónapig tartó,  2008 szeptemberében lezárult internetes és szakértői szavazás eredményeként
 
 
A 2007 novemberében kezdődött országos akció abból a célból indult, hogy Ukrajna természeti látványosságai közül szavazással kiválasszák azt a hetet, amelyekkel legeredményesebben népszerűsíthetők az ország természeti nevezetességei, illetve nagyobb figyelem irányuljon a természeti környezet állapotára, annak problémáira - írta szerdán a kijevi Szegodnya című napilap.
 
A magyarországi turisták körében is népszerű Szinevéri-tó az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava. A tengerszint fölött közel 900 méter magasságban található tengerszem - évszakoktól és vízhozamtól függően változó - vízfelületének kiterjedése közel hét hektár, átlagos mélysége 8-10 méter, legmélyebb pontja 22 méter. Körülötte, a Gorgánok hegyei közt természetvédelmi terület, a Szinevéri Nemzeti Park terül el.
 
A hét ukrán "természeti csoda" között található a dél-ukrajnai Aszkanyija-Nova Természetvédelmi Terület, a Dnyeszter-kanyon, a krími Márványbarlang, a Déli-Bug völgyében húzódó kanyonszerű képződmény, a gránit-sztyeppei tájvédelmi körzet, valamint az egykori Szarmata-tenger zátonymaradványai, az úgynevezett Podólia-Tovtrok és a volhíniai Szvityaz-tó.
MTI
 
 
 Fiatal alkotók Balatonföldváron, a Kárpátaljai Szövetség hagyományos találkozóján.
 
Részletes beszámoló olvasható a rendezvényről a www.ksz.egalnet.hu weboldalon
 
 
Kárpátaljai szerzők művei az
 
Ünnepi Könyvhéten
 
Lengyel János és Kovács Gábor írók
 
 
Évek óta hagyomány,
hogy a könyvhét rendezvényein
kárpátaljai kiadók is részt vesznek.
 
Az Intermix szerzői június 6-tól, péntektől kapcsolódtak be a rendezvényekbe. Új könyvvel jelentkezett többek között Bakos Kiss Károly (Legyen vers), Pap Ildikó (Táltosok), Nagy Zoltán Mihály (Messze még az alkonyat), Pilipkó Erzsébet (Identitás és hit I.),  Zubánics László (Boszorkányok pedig nincsenek?!). Bizonyára sokakat érdekel majd a Kárpátaljai magyar kalendárium, amelyben a szerkesztők ízelítőt adnak Kárpátalja, szűkebb pátriánk irodalmából, képzőművészetéből, a közélet eseményeiből. Megjelent Kovács Gábor Az önvaló dicsérete című esszékötete, de korlátozott példányszámban kaphatók voltak a kárpátaljai standon a néhány éve megjelent kiadványok, többek között Dupka György, Ferenczi Tihamér, Bartha Gusztáv, Mester Magdolna, Lengyel János, Keresztyén Balázs, Schober Ottó, Füzesi Magda könyvei.  A kárpátaljai könyvek a "szokásos" helyen lehetett megvásárolni: az Intermix kiadó standjánál Budapesten, a Vörösmarty téren, a földalatti feljárójának közelében.
        
       Bár a rendezvényeknek vége, a könyvek kedvelői továbbra is böngészhetnek az új könyvek kavalkádjában.       A könyvhétre kiadott könyvek listája (műfajonkénti bontásban) az alábbi linkre kattintva olvasható:
 
 
 
 
 
 
Dupka György, Pilipkó Erzsébet és Kovács Sándor a 2008-as Ünnepi Könyvhéten
az ukrán média
magyarellenes kirohanásai ellen
 
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban
fejezte aggodalmát amiatt, hogy
a vereckei honfoglalási emlékmű,
a munkácsi vár turulos oszlopa,
a magyar helységnévtáblák, sőt már
a nemzeti lobogó kapcsán is
egyre erősödő magyarellenes kampány bontakozik ki Ukrajna
elektronikus és írott sajtójában .
 
 
        "Legyen vers,           hogy  legyen minden”                
 
Október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete 51. évfordulójának előestéjén a
Rákóczi Szövetség szervezésében
a határon túli magyar fiatalok együtt ünnepeltek az anyaországiakkal. 
   
 
Galéria
 
relIndexasc
2007.09.
14-16.
Balatonföldvár
Találkozó Dupka Nándorral
Ungvár
2007. május 17.
Irodalmi est
2007 I. 15.
Irodalmi est
2007. I. 15.
Irodalmi est
2007. I. 15.
 Klubnap
Kárpátaljai napok 2007. március 30-31.
Kárpátaljai Hírmondó
Bakos Kiss Károly
Szirmay Móni
Fiatal alkotók
Szineveri tó
Czébely Gabriella és Lengyel János 
2008.11.07
Busi Katalin Zoltáni Zsolt és Kálmán Margó
2008.11.07
nemzeti foci
Becske József
 
KLUBKÉNT JELEN VAGYUNK AZ IWIW KÖZÖSSÉGI PORTÁLON IS!
 
 
CSATLAKOZZ TE IS
A KÁRISZ KLUBJÁHOZ AZ IWIW-EN!
Számláló
 
Betöltés...
Fénykép
 
 
 
 
Irodalmi kitekintő: Kárpátaljai írók a Havi Szemlében
 
Egy körút során a közelmúltban többek között eljutottam Kisjenőre és Aradra is. 2011 óta publikálok az aradi Kölcsey Egyesület közművelődési kiadványában, ami kéthavonta jelenik meg. Az Arad megyei magyarság talán jobban fogy, mint a kárpátaljai, egy maroknyi értelmiségi próbálja menteni, amit még lehet. Jó volt találkozni az elhivatott emberekkel. Egy tehetséges költő és elkötelezett kisjenői tanárnő, Szilasi Ildikó ismertetett meg a lappal. Azóta egyre több kárpátaljai illetve kárpátaljai születésű szerző műveit jelenteti meg Berecz Gábor felelős szerkesztő.
Az idei első szám éppen az én Úton című versemmel indított, e mellett közölték Az utolsó szerep című novellámat is. Tar Béla Szernyéről költözött ki Szombathelyre, korábban tagja volt az Ungváron működött József Attila Stúdiónak. Sokáig nem publikált, aztán idén bemutatkozott az Együttben és a Partiumban is A januári számban a Jöhetnél már című versét közölték le. „…hegedni idegen sebek kihűlt árkaiba. Jöjj kedves … … most simogathatnál …” Orémus Kálmán egykor a Kárpáti Igaz Szó munkatársa volt, ma Magyarországon él és van egy blogja. Erőssége a szatirikus próza, tőle a Bence József balladája és a Pillantás a túlsó partról című novellákat adták le. Lőrincz P. Gabriella, beregszászi költőnő Változás című versével van jelen.
A márciusi-áprilisi számban két Orémus próza is szerepel. Tar Béla két, Lőrincz P. Gabriella Otthon, e sorok írója pedig A keleti végeken című versével képviselteti magát. Bár Arad nem a keleti végeken van, de az itteni magyarságra is ráillik: „Létem tovább tolva Elfogyok csendesen, Magamra maradva Keleti végeken.” De az olvasók figyelmébe ajánlom szíves vendéglátóm, Szilasi Ildikó Az Égi Szó című versét is: „s már hazádból is ki vagy vetve, Isten szava  Legyen hona, lelked örök Temploma!”
A következő számban Orémus Kálmán Az amerikai kitüntetés című novellája a szülőföld szeretetét taglalja. A líra kedvelői a hazai költők mellett Lőrincz P. Gabriella Mama és Tar Béla mikor című versét is olvashatja. Tőlem a 2008-ban kiadott, Fallal az arcnak  című kötetemben megjelent két szatirikus prózát közölték le.
A nyári szám sem maradt kárpátaljai szerző nélkül. A prózát Orémus Örökség című novellája és az én Találkozásom Vitéz Kőbányai Világossal című szatirikus írásom képviseli. „Később, ahogy múlt az idő, egyre több palack került az asztalra. Így zajlott le első találkozásom Vitéz Kőbányai Világossal. Arra még emlékszem, hogy sötétben mentünk haza, s ennek a mutter nem örült. … Ma már nekem is országos cimborám Vitéz Kőbányai, bár a mutter szent meggyőződése szerint a faterrel együtt alárendelt szerepet játszunk ebben a viszonyban.” Tar Bélától ezúttal a mi lesz majd című vers jelent meg.
Szilasi Ildikótól értesültem, hogy elkezdődtek egy antológia szerkesztési munkálatai, ahová természetesen kárpátaljai szerzők által jegyzett műveket is beválogatnak.
 
Lengyel János
 
Irodalmi kitekintő: Egy irodalmi Búvópatak
 
A Kaposváron székelő Búvópatak című polgári, kulturális és társadalmi havilap kilenc éve indult, a főszerkesztő Csernák Árpád, de a munkatársak között van Németh István Péter, Gera Katalin és Sarusi Mihály is. A nemzeti elkötelezettségű folyóiratnál olyan szerzők publikálnak, mint Joós Ernő, Lukáts János, Madocsai Kinga, Nemes Gabriella, Bene Zoltán, Pósa Zoltán, Kelemen Erzsébet stb.
A magyarországi irodalmárok mellett viszonylagos rendszerességgel publikál két kárpátaljai író is, a József Attila díjas Nagy Zoltán Mihály, aki 2002 és 2009 között az Együtt főszerkesztője volt, és a beregszászi Lengyel János, akinek az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg a hatodik kötete, Mitracsek Úr elfuserált életének hiteles története címmel. A sátán fattya szerzőjével Farkas Judit készített interjút a szeptemberi számba. De vegyük sorra az idei lapszámokat!
Az Együtt kétszeres nívó díjasa a márciusi számban debütált a somogyi folyóiratban Immár az ország és a Sorompó című verseivel. „Állok az úton – sorompó, mögötte uniós koporsó. Állok, de mennék, odaát végkielégítik a Hazát.” A májusi számban a Magyarságom sokfélesége című esszéjét közölték le, ami egy korábban publikált írás bővített és aktualizált változata. Ebben Lengyel János arról írt, hogy Kárpátalján született magyarként hányféle jelzővel illették már.
A szerkesztőség úgy döntött, hogy a nyáron egy összevont számot jelentettnek meg. Ebben olvasható Lengyel János Egy nap Velencében című tárca-novellája, amely egy kárpátaljai magyar írónak egy karneváli kalandját meséli el. A másik megjelentetett Lengyel szerzemény Az elfogult monológ című írása.
Nagy Zoltán Mihály Leltár című novellája látlelet az egyre inkább elembertelenedő és elanyagiasodó kárpátaljai valóságról. „Demokráciában mindenki elmondhatja a véleményét. Akkor is, ha hülyeséget foglal szépen hangzó szavakba. Meg ne sértődj, Öcsikém: te is ezt tetted.” Elgondolkodtató Vízió című verse is, utolsó sorait idézve:”Ám legyen. Zokszó nélkül viselem, ha Isten félretesz. Hogy jöttem és elmegyek, nincsen abban semmi érdekes.”
A szeptemberi számban megjelent Farkas Judit által jegyzett interjúból kitárul előttünk Nagy Zoltán Mihály lelkivilága, gondolatisága. „Komoly, bátorító vigasz a tudat, hogy legalább kész vagyok megizzadni a kifogástalan fogalmazásért, miközben mélyen megvetem azokat, akik szándékosan, tehát megbocsáthatatlanul vétenek az anyanyelv szentsége ellen, például a médiában.” Az Alma a fájától című novella egy égető kárpátaljai problémát tárgyal, ez pedig a fájó tény, hogy egyre több magyar szülő adja ukrán iskolába a gyerekét, azzal az indokkal, hogy így jobban boldogul majd az életben. Kárpátalján már szervezet is alakult, amely azért kampányol, hogy a magyar gyerekek magyar tannyelvű iskolában tanuljanak. Ez is alátámasztja Penckófer János kijelentését, miszerint Nagy Zoltán Mihály a kisebbségbe szorult magyarságán át lett alkotó, író személyiség.
Az érdeklődők a www.buvopatak.hu oldalon olvashatják el a Búvópatak számait.
Földvári Kelemen
 
 
Menni vagy Maradni?
 
Árvay Viktória a Beregszászi 5. számú ukrán tannyelvű iskolában érettségizett, majd a Nyíregyházi Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Karának Beregszászra kihelyezett tanszékén szerzett vállalkozói szakirányú közgazdász diplomát. Később tolmácsként dolgozott, sok éven át konzuli adminisztrátor volt Magyarország beregszászi konzulátusán. A leányát egyedül nevelő bloggerrel a Városligetben beszélgettem
- A konzulátusi munkád biztos megélhetést biztosított a számodra, öt és fél év után mégis felmondtál. Mi ennek az oka?
- A konzulátusi állás valóban biztos egzisztenciát biztosított a számunkra. Viszont úgy éreztem, Beregszászon ez volt a karrierem csúcspontja, ha kénytelenségből jöttem volna el, nem találtam volna jobb munkát. Egy idő után úgy éreztem, kiégtem. Változtatnom kellett. Úgy éreztem ki kell próbálnom magamat valami másban is, meg az is motivált, hogy az álmomnak, az írásnak élhessek.
- Nem csupán a konzulátust hagytad magad mögött, hanem Beregszászt is. Úgy érzed, Budapest az a színtér, ahol meg tudod valósítani önmagadat?
- Hogy miért éppen Budapest? Úgy tizenegy éves lehettem, amikor először jártam a magyar fővárosban, éppen augusztus 20. volt. A rokonaim balkonjáról néztük a tűzijátékot a nagyapámmal. Kis túlzással beláthattam az egész várost, nagyon tetszett. Úgy éreztem, hogy tudnék itt élni. Ma már nem ezt gondolom, a nyomorúság eléggé fejbe vág, de mégis úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy kipróbáljam. A lányomnak is sokkal több lehetősége van itt, mint Beregszászon. Egy nagyváros mindig nagyobb szabadságot ad, mint egy kisváros.
- Nem lesz-e nehéz a kislányod beilleszkedése, hiszen odahaza ukrán tannyelvű iskolában tanult? Úgy tudom, te is a közelmúltban kezdted el újabb tanulmányaidat.
- A kislányomat egy jobb gimnáziumba fogom beíratni, éppen most jöttünk az angol szintfelmérőről. Barátságos volt mindenki. Különben ez az év sok diáknak az iskolaváltást jelenti Magyarországon is, úgy vélem a lányom beilleszkedésével sem lesz gond. Attól még, hogy hozzám hasonlóan ukrán iskolába járt, mindig fontosnak tartottam, hogy megtanuljon helyesen magyarul beszélni és írni. Majd sokat segítek neki, hogy minél előbb felzárkózhasson bizonyos tantárgyakban. Különben ez egy matek-informatika szakos iskola. Ezen a vonalon, Kárpátalján nem tudna továbblépni.
Igen, nemrég kezdtem a Szent Korona Országáért Alapítvány szabadegyetemének nemzeti média szakán. A tanulmányi idő másfél év. Számomra ingyenes, mert több mint háromszáz kilométerről jövök 
Említetted az írást, úgy tudom saját blogot vezetsz, ahol olvashatók a műveid. Milyen műfajokban alkotsz? Kik azok a szerzők, akik közel állnak hozzád?
   Tulajdonképpen a memóriám nagyon szelektív, inkább a történetekre figyelek és nem az írókra. A jó történet marad meg bennem, ez az ami inspirál. Egy biztos, falkapott „besztszellereket” nem olvasok. Bár meglehet, hogy a műveimre hatással van Coelho munkássága. Ami nem is baj, hiszen egy írónál fontos, hogy korszerű legyen és meg tudja szólítani a kortársait.
Egyik kedvencem Tamási Áron Ábel-trilógiája. Varga B. Tamás írásai is nagyon tetszenek, de ő is inkább rétegíró. Rejtőt akkor olvasok, ha könnyed szórakozásra vágyok.
Én kizárólag prózát írok, ezek a klasszikus értelemben nem tartoznak egyik irodalmi műfajhoz sem, amolyan lélekszilánkok.
Kapcsolatba kerültél Dupka Györggyel és Nagy Zoltán Mihállyal. Mi volt a véleményük az írásaidról?
Örültem amikor Dupka György pozitívan nyilatkozott a műveimről. Ápolgatta a lelkemet. Később viszont úgy éreztem, hogy be akarják skatulyázni az írói stílusomat, bele akartak szólni hogyan írjak. En nagyon lázadó vagyok. Szeretek a saját fejem után menni, még akkor is, ha hibázok.
Tehát akkor nem csatlakoztál az Együtt folyóirat közösségéhez? Jelentek-e meg írásaid a blogodon kívül?
Végül nem. Néhány írásomat magyarországi női internetes portálok hozták le. Jelenleg pedig rendszeresen publikálok az egyetem újságjában. Folytatásos történeteket írok.
Mi a benyomásod a magyar társadalomról, hogy tudsz beilleszkedni?
Budapesten teljesen mások az emberek, mint Beregszászon. Senki sem foglalkozik a másikkal, aminek ugye van negatív és pozitív hozama is. Azért, ha nem is ismerem a szomszédjaimat, mindenki köszön a másiknak. Nincs szoros kapcsolat az egymás mellett élő emberek között. Otthon ez teljesen más.
Budapesten sok rokonom és barátom van. Én már egy kiépített közösségbe érkeztem. Olyan emberekkel vettem körül magam, akikkel hasonlóak az értékeink, így könnyebb.
Mi volt a döntő érv a kivándorlásra? Nincs honvágyad? Nem fogod-e később megbánni a döntésedet?
Otthon már bizonyítottam, nem tudnék semmi újat mutatni. Úgy érzem itt is meg tudom állni a helyemet. Honvágyam nincs, mert sokat járok haza. A két legjobb barátnőm otthon maradt. Beregszász különben nincs olyan messze.
Nem hiszem, hogy meg fogom bánni ezt a döntést. Nem sajnálhatunk elmúlt dolgokat, mindig előre kell nézni! Viszont sosem fogom elfelejteni, hogy honnét jöttem, én Budapesten is beregszászi lány maradok.
Köszönöm a beszélgetést! Sok sikert a terveid megvalósításához!                        Lengyel János
 
 
  
Maradni minden áron
 
Deák-Csornij Edit egészségügyi dolgozó, család orvosi asszisztensként dolgozik a járási orvosi rendelőben. Férjével, Attilával  négy gyereket nevelnek: Dávid 20 éves, Alexandra 8, Szabolcs 3 és Moskola Tamás a gyámgyerekük 14 éves. Őt kérdeztem, milyen az élet ma Beregszászon.
 
Nővérként mi a véleményed az ukrajnai egészségügyről? Van-e különbség mondjuk Beregszász, Munkács vagy Huszt kórházainak színvonala között?
 
Nem igazán mondanám, hogy nagy a különbség, ez talán az ember pénztárcájától függ. Sajnos a mai társadalomban a pénz dominál. Valamikor azt állították, egészséget és barátságot nem lehet megvásárolni, én úgy érzem a mai társadalomban, hogy ha van pénz, van minden!!!!
 
Beregszászban élsz, a férjeddel több gyereket neveltek, manapság nem nehéz ellátni egy nagycsaládot?
 
Hozzáállás kérdése. Van olyan ember, aki mindezt úgy éli-e meg, mint élete legnehezebb és legidegesítőbb szakaszát, valaki pedig úgy fogja fel, mint egy kalandot, melynek főszereplőjeként átélhet mindenféle jót, a problémákat pedig főhőshöz méltóan oldja meg.
 
Édesanyaként milyen jövőt szánsz a gyerekeidnek?
 
Nagyon remélem, hogy a gyerekeimnek sikerül anyanyelvükön elvégezniük az iskolát és remélhetőleg valamelyik felsőoktatási intézményben folytatják tovább tanulmányaikat, természetesen attól függően, milyen területen szeretnének érvényesülni.
 
A gyerekeid magyar iskolába járnak?
 
Természetesen, hiszen magyar gyerekek, hol máshol járnának?
 
Szerinted a magyar fiataloknak milyen érvényesülési lehetőségeik vannak Kárpátalján? A fokozódó ukrán nacionalizmus, a nyelvtörvény nem jelent-e leküzdhetetlen akadályt?
 
Egyelőre nem vigasztalóak a kilátások, ukrán nyelvtudás hiányában nem igazán van lehetőségük a továbbtanulásra. Példának okáért itt az emeltszintű függetlenített tesztelés, ahol kötelező az ukrán nyelv és irodalom ismerete. Minden felsőoktatási intézmény megköveteli, még csak a Rákóczi Ferenc nevét viselő beregszászi főiskola is, ami tudni illik, magyar nyelven képzi a diákokat. 

Kárpátaljáról folyamatos a kivándorlás és fokozódik az asszimiláció is. Szerinted mi lenne a megoldás, hogy a magyar közösség még sokáig fennmaradhasson?

Úgy érzem a megmaradáshoz első sorban fontos lenne az itt maradt magyar közösség összefogása. A másik tényező, hogy magyar családok a gyermekeiket magyarnak neveljék, ne hagyják, hogy sodródjanak az árral! Magyar óvodába, iskolába járassuk a kicsiket! Tanítsuk meg nekik, milyen gyönyörű a történelmünk, a múltunk, a nyelvünk. Fontos, hogy megismerjék nagyjainkat: Száchényit, Kossuthot, Petőfit, Horthyt. Megismerjék, mit tettek azért, hogy megmaradjon a magyarság, hogy nagy és egységes maradjon a nemzet. Fontos, hogy ne keseredjenek, keseredjünk el, mert nyomás nehezedik ránk. Harcoljunk a jogainkért, merjünk nagyok lenni!

Gondolkoztál már azon, hogy elvándorolj Kárpátaljáról?
 
Igen, volt olyan időszak az életemben, amikor úgy gondoltam talán az anyaországban jobb lenne az érvényesülés, több lenne a lehetőség. De azt hiszem csalódnom kellett, mert ott sem fenékig tejfel, ott sem könnyebb, sőt, a külhoni magyar ott mindig ukrán, román, szlovák vagy épp szerb marad. Azt szeretném, hogy a szülőföldemen, Kárpátalján lehessünk MAGYAROK szabadon, hiszen ez magyar föld, de ha mindenki elmegy, akkor Kárpátaljának vége. A szülőföldtől igen nehéz elszakadni, az embert felemészti a honvágy. A szülőföld az, ahol a szülők földé lesznek….
 
Köszönöm a beszélgetést!
 
Lengyel János
 
.
 
 
A Credo kárpátaljai verséneklő együttes
márciusi fellépései
 
 
2012. március 2.
Királyhelmec Kultúrház 19.00 
 
2012. március 3.
Kaposkelecsény
 
2012. március 12.
Credo-est -19.00
Budapest, Új Színház, Stúdiószínpad
 
2012. március 15.
Ungvár 
 
2012. március 17.
Nagyvárad -Partiumi Keresztény Egyetem díszterem
 
2012. március 18.
Nagyvárad - református templom, istentisztelet után
 
 
 
Megjelent
 
a Credo együttes
 
legújabb,
 
10. lemeze
 
Fohász a hazáért címmel
 
 
 
 
 
2012. április 12-13-14-én Újbudán, a TEMI Fővárosi Művelődési Házában megrendezésre kerül az V. InternetVers Fesztivál, melynek keretében kortárs költők verseire született dalokat mutatnak be a résztvevő verséneklő szólisták és zenekarok. A fesztiválon maguk a költők is jelen lesznek, így élőben hallhatják verseik dallá változását.
A rendezvényen három nagy magyar költő, Áprily Lajos 125., Karinthy Frigyes 125. és Gál Sándor 75. születési évfordulójáról is megemlékeznek.
(Bővebb információk a www.netversfeszt.hu oldalon.)

 
Kárpátaljai születésű Junior Prima díjazott
 
ö tödik alkalommal adták át Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Junior Príma díjakat. A színház- és filmművészet kategóriában a 2011-es év egyik díjazottja a Mezőváriból indult Józan László lett. A Vígszínház és a Pesti Színház fiatal színművészét a közönség többek között olyan híres darabokban láthatta, mint a Dzsungel könyve, Csongor és Tünde vagy a Hegedűs a háztetőn. Józan László pályáját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ifjúsági társulatában kezdte.
        Fiser Béla Nagymuzsalyban született, mint egykor a vidék híres szülötte, a tudós Beregszászi Nagy Pál. A nagy elődhöz hasonlóan ő is idegenbe ment, hogy felvértezze magát a tudás magabiztosságával. Jelenleg Szegeden él és tanul. 
 
 
         
Az énekelt versek színpada

 
Háry vendéglő
Magyar Szó-Terem

A vendéglő újjáépített különterme és színpada
Budapest, Bródy Sándor utca 30/a, 
info@haryvendeglo.hu
 
Minden csütörtökön
Dinnyés József
a fellépő házigazda
 
2010. Január 7-től állandó otthona lesz Budapesten az énekelt versnek. Dinnyés József a 2010-es esztendőben minden dalát egy helyen énekli el. Az eltelt 45 évben 450 költő verseit zenésítette meg, vagy régi magyar költők esetében kutatta fel a régi dallamot. 500 év magyar történelmét tudja elénekelni. Ezek mellett a Genfi Zsoltárokat is énekli szerte a Kárpát-medencében, a templomokban és előadásain. A Bródy Sándor utca 30/a épület alagsorában található HÁRY VENDÉGLŐ újjáépített különtermében az életmű egészét egy helyen élvezhetik a műfaj barátai.
 
A Háry vendéglő színpada minden csütörtökön este 6-kor várja az érdeklődőket. A közönségtalálkozók sorozata minden esetben két részes. Első része szerkesztett műsor. Első csütörtökön saját szövegű dalokat, a második csütörtökön - költők portréit dalban, a harmadik csütörtökön - a szétszóratott magyarság verseit, a negyedik csütörtökön - történeti énekeket énekel Dinnyés József öt évszázad történelméről. A második rész kívánságműsor-szerű csevegés, majd a daltulajdonos népszerű dalaiból hallgathatnak a látogatók.
 
 A tervek szerint:

a vajdasági  Prima Vista,
a felvidéki Kor-Zár
és a kárpátaljai Credo,
a régi magyar zene művészeinek
Kobzos Kiss Tamás, a Bourdon, a Vagantes, a Tabulatura
és a Musica profana együtteseknek
és az akusztikus bluesnak is
otthona lesz a hely!
A blues estek muzsikusainak előadásait
Nemes Nagy Péter szerkeszti, a régi magyar zene előadóit Lantos Szabó István
értő tanácsai szerint szervezik majd.  
 
 
       Közel hét évszázados időutazásnak lehettek szemtanúi mindazok, akik ellátogattak a munkácsi várba: a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának kezdeményezésére várjátékokra került sor a Rákóczi-sasfészek középső udvarán.
     A több száz fős közönséget a megnyitón Lengyel Zoltán, Munkács város polgármestere köszöntötte, aki azon reményének adott hangot, hogy a program hagyományossá válik, és hozzájárul a munkácsi vár hírnevének öregbítéséhez az ukrajnai és a magyarországi turisták körében.
     Sziklavári Vilmos főkonzul beszédében köszönetet mondott a város vezetésének és a vármúzeum igazgatóságának a segítségért, illetve a támogatásért. A diplomata utalt rá, hogy nem kis nehézségekbe ütközött a várjátékokban szereplő magyarországi társulatok középkori harci eszközeinek a magyar-ukrán határon történő átjuttatása.
     A családi nappal egybekötött hétvégén, amelynek szervezésébe bekapcsolódott az Összefogás a Kárpátaljai Magyar Családokért Egyesület is, elsőként a visegrádi palotajátékok lebonyolításáról is nevezetes Szent György Lovagrend mutatkozott be. Cseke László, a lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának vezetője bemutatta az egyik legkorábbi, királyi alapítású lovagrendet.
 
 
     A Szent György rend statútumát 1326. április 24-én, Szent György napján Károly Róbert király Boleszló esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében hozta nyilvánosságra Visegrádon.  A lovagok világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyengék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ők óvták a király és az udvartartás szereplőinek biztonságát, ők őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett a lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét és a szabályok ellenőrzését. A rend alkotmányát 1990-ben régi szellemben, de a 20. század vége követelményeinek megfelelően felújították. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.
     A lovagok bemutatót adtak egyéni és csoportos hadviselésből, harcoltak íjjal (magyar reflexíj és angol „hosszúíj”), számszeríjjal, karddal, lándzsával.
      A program második részében a miskolci Milites Christi Templarius Katonai Hagyományőrző Alapítvány tagjai léptek a várudvarra, akik a lovagi küzdelem mellett karddal, lándzsával, „lángvetővel” és ballisztával várostromot mutattak be (igaz, az országhatáron veszélyes fegyvernek minősített balliszta alig dobta el a lisztes csomagot pár méterre). Az alapítvány egyik tagja röviden ismertette a templomos lovagrend történetét.
 
 
 
     A templomos lovagrend 1118-ban, keresztes lovagokból szerveződött társulásból a Szentföldön alakult. A rend tagjai három csoportra oszlottak: lovagtestvérek, fegyverhordozók, papok. A Templomos Rend élén a káptalan által megválasztott Nagymester állt. A rend eredetileg fehér (vagy ezüst) és fekete színű zászlót és pajzsot használt, amelyet a XII. század végén egy fehér alapon vörös latin kereszt váltott fel. A templomos rend a XIII. század második felében érte el fejlődése tetőpontját. Európa szinte minden országában jelen voltak, gazdagságuk a királyokéval vetekedett. 1291-ben a Szentföld hosszú időre elveszett a keresztények számára, ami a lovagrendeknek is kihívást jelentett. A templomos rend számára a megoldás egy saját állam létrehozása lett volna (ezt Ciprus szigetére tervezték), ám ez nem sikerült nekik, mert szembe kerültek az egyre erősödő Francia Királysággal. 1307. október 13-án, pénteken IV. „Szép” Fülöp francia uralkodó egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük. A pápa segítségével a rend vezetőit elítéltette, majd többüket máglyán elégették.
      A templomos lovagoknak Kárpátalján is vannak hagyományai, hiszen a szerednyei vár építése az ő nevükhöz fűződik, illetve a „veresbarátok” (ahogy a népnyelven nevezték őket) a Kelemen-hegy oldalában is rendelkeztek egy rendházzal, amely a Borzsa folyón átvezető gázlót védte.
      Mindkét csoportot érdeklődők hada vette körül: kattogtak a fényképezőgépek, sokan még a hagyományos öltözéket is magukra öltötték, illetve a fegyvereket is forgatták.
      Az ünnepség végén a derceni Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. A táncok között egy magyarországról érkezett művész tárogatószólóját hallgathatták, aki a hely szelleméhez hűen többek között Rákóczi-dalokat adott elő.
      A szervezők szeretnének hagyományt teremteni a rendezvényből.
KÉPKÖNYVTÁR
relIndexasc
Megnyitó
A Szent György lovagrend képviselői
Íjazás
Kardviadal
A templomos lovagrend
Lángvetős bemutató
Párharc
Íjazás
Tárogatójáték
A derceni Gyöngyös-bokréta
 
Össz­ma­gyar Nemzeti Diákbajnokság
 
Kárpátaljai fölény   
 

          Idén hatodik alkalommal rendezték meg az Aranycsapat Alapítvány által létrehozott és támogatott Kárpát-medencei Össz­ma­gyar Nemzeti Diákbajnokságot. A rendezvényen a határon túli magyar területek ifjúsági labdarúgócsapatai vettek részt. A bajnokság alapeszméje a sporton keresztüli nemzetegyesítés.
        A megmérettetést ez alkalommal is két korcsoportban rendezték meg. Általános iskolások (13–15 éves korosztály), valamint középiskolás csapatok (17–18 évesek) mérhették össze tudásukat a labdarúgópályán.
        A szabályok értelmében a hazai selejtezőkön korosztályonként a két legjobb helyezést elért csapat utazhatott ki Magyarországra.
        Amint arról Nagy György, az UMDSZ koordinátora tájékoztatott, a kárpátaljai selejtezőn szinte valamennyi járás részt vett.
       
 Kű Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke és Várhidi Pál egykori magyar válogatott labdarúgó (hátvéd), edző figyelemmel kísérték a kárpátaljai selejtezők lebonyolítását, eredményeit. A megyei döntő színvonalas játékának és szervezésének jutalmaként az idén 4 csapat vehetett részt a magyarországi megmérettetésen. Kárpátalját a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, a Szőlősgyulai Általános Iskola, a Beregsomi Általános Iskola, valamint a Barkaszói Középiskola képviselte.
 
        2009-ben egyedül Kárpátalja dicsekedhetett mindkét korosztályban döntős együttessel. Az általános iskolai csapatok között a döntő mérkőzést Bereg­som játszotta a felvidéki Ekkel csapatával. A normál játékidőben a meccs eredménye 1:1 lett, végül büntetőrúgásokkal 8:7-re győzött a felvidéki csapat.
 
 
        A középiskolás csapatok döntőjét a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium játszotta a délvidéki Akali csapatával. Az összecsapás eredményeként 4:2-re győzött Kárpátalja. A gimnázium csapatát a magyarországi kint tartózkodás alatt Mihajlo Ivanyica, a Zakar­pattya edzője készítette fel. A nemzeti diákbajnokságra kijutott beregszászi gyerekek felkészítésében komoly szerepe volt Filep Sándornak, az ungvári sportiskola edzőjének. A döntőn jelen volt Gajdos István, Beregszász polgármestere is.
       
 A sport mellett a szervezők igyekeztek odafigyelni arra, hogy a határon túli magyar fiataloknak kulturális programokban is részük legyen. A szabadidőben városlátogatáson vettek részt és történelmi vetélkedőt is rendeztek számukra, amit ugyancsak a kárpátaljai csapat nyert meg.
       A csapatok vezetői ezúton is szeretnének köszönetet mondani az UMDSZ-nek, valamint a Kamot Jótékonysági Alapítványnak az anyagi támogatásért, akik egyebek mellett bajnokokhoz illő mezeket adományoztak a csapatoknak.
 
M.  B.        

 
Csikófogat Kárpátaljáról
 
Március 17-én a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, a Csikófogat című előadássorozat keretében mutatkozott be Bakos Kiss Károly, beregújfalui költő.
      Az Együtt szerkesztőségi titkára és egyben a Partium nevű irodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője eddig egy kötettel rukkolt elő 2007-ben, aminek beszédes címe, „Legyen vers”. A fiatal költőt az idősebb pályatárs és mentor, a József Attila díjas Vári Fábián László mutatta be. A neves költő, méltató beszédében többek között kitért a kárpátaljai magyar irodalom múltjára és jelenére. Kiemelte, hogy amikor Nagy Zoltán Mihály révén eljutottak hozzá Bakos versei, egy kész költőt ismerhetett meg, aki megtanult mindent, amit a költészetről könyvekből egyáltalán meg lehet tanulni. Reményének adott hangot, hogy fiatal pályatársa mihamarabb az egyetemes magyar irodalom egyik kiemelkedő tagjává növi ki magát. Mindenesetre a tehetség adott.
    Ezt követően Bakos Kiss Károly olvasott fel néhányat a verseiből. Elsőként a Hitelben is megjelent „Vagyunk” címűt, amely Vári Fábián László kedvence. A szerző előadása után Erős Kinga, a Magyar Napló szerkesztője és az est moderátora fogta őt vallatóra. A közönség, amelynek soraiban a magyar irodalom néhány neves képviselője is helyet foglalt, a válaszok által közelebb került Bakoshoz. Megismerhette életét, költői világképét, gondolkodásmódját. Őt idézve: „Az ember a saját anyanyelvében fogalmazza meg a világot.” Különösen aktuális gondolat ez ma, amikor a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatása van végveszélyben. Vári Fábián László az egyik kérdés kapcsán magához ragadva a szót, kitért az Ukrajnában tapasztalható sajnálatos magyarellenes hangulatra.
   A beszélgetést újabb versblokk követte. Érezhető volt a költő korábbi és újonnan írt versei közötti változás, amire a közönség soraiból felszólaló Stumpf Benedek András költő, művelődéstörténész is felhívta a figyelmet. Szokásához híven, mondanivalóját a hősidőkkel, a Forrás Stúdióval kezdte, majd felelevenítette személyes élményeit a magyar-ruszin nyelvhatáron fekvő Beregújfaluval kapcsolatban, ahol Bakos Kiss született és él. A kárpátaljai magyar nyelvű irodalom nagy öregjét idézve: „Bakos Kiss Károly tudja a szakmát.” Vári Fábián László zárszavában kiemelte, hogy - a költő paraszti származására utalva - nem a rúd mellett kell állnia, hanem szárnyalnia kell a költészet éterében. Felhős Szabolcs, a Partium felelős szerkesztője kiegészítésképpen rámutatott Bakos Kiss Károly lírapedagógiai munkásságára, amit fiatalok körében fejt ki a beregszászi Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet falai között.
Lengyel János
  
Kézfogás határok nélkül
 
 
November 7-én Lengyel János és Czébely Gabriella kárpátaljai származású írók, költők, illetve Zoltáni Zsolt és zenésztársai közreműködésével a Békásmegyeri Polgári Kör szervezésében irodalmi esten vehettek részt a nagy számban egybegyűlt érdeklődők a Boldog Özséb templom plébániáján.
 
  
 
 Zoltáni Zsolt, Czébely Gabriella és Lengyel János
 
Nagy Attiláné Éva, az est egyik rendezője köszöntötte a vendégeket, majd János atya, a templom plébánosa egy Miatyánk közös elmondásával teremtette meg a rendezvény alaphangulatát.  
        Lengyel János röviden szólt Kárpátalja történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, majd az alkotók a gyökerekről, olvasmányélményeikről, az írott szó hiteléről, az író és az olvasó közötti láthatatlan kapcsolatról beszéltek, és felolvasták néhány írásukat. A szerzők néhány alkotását a Kárpátaljai Hírmondó következő számában is olvashatják.   
 
 
A fiatal alkotók bemutatkozása
 
        Az Erdélyből származó Zoltáni Zsolt és két zenésztársa, Busi Katalin és Kálmán Margó számos megzenésített versnek, elsősorban kárpátaljai költők alkotásainak előadásával örvendeztették meg a közönséget. A siker a szűnni nem akaró tapsokkal is mérhető volt. Számos irodalombarát azt is megkérdezte, hol hallgathatják meg legközelebb a vendégeket. Mint megtudtuk, november 18-án, kedden 18 órai kezdettel Budapesten az Alkotmány utca 12. szám alatti Unitárius Könyvesboltban találkozhatnak velük az érdeklődők.
 
 
Busi Katalin, Zoltáni Zsolt és Kálmán Margó
 
        Zoltáni Zsolt és zenésztársai egyébként örömmel szerepelnek műsorukkal különböző rendezvényeken. Előadásaik során saját szerzeményeket, megzenésített verseket, virágénekeket, históriás énekeket, népdalokat és kortárs zeneszerzők dalait éneklik kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ízelítőt a www.zoltani.hu weboldalon kaphatnak műsorukból.    
 
 
 
BAKOS KISS KÁROLY SZERZŐI ESTJE A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉGBEN
 
KÉPEK A 2009. MÁRCIUS 17-I BEMUTATKOZÁSRÓL
 
relIndexasc
A gyülekezők családias hangulatú beszélhetésbe merülve
Erős Kinga köszönti az egybegyűlteket
Vári Fábián László a kárpátaljai irodalomról beszél és bemutatja Bakos Kiss Károlyt és költészetét
Bakoss Kiss Károly
izelítőt ad a hallgatóságnak első kötetéből és az Együtt folyóiratban megjelent legfrissebb verseiből
 
Erős Kinga életéről, hitvallásáról, költészetéről  faggatja a költőt
 Esszé
 
Az igazi magyarok
 
Tisztelt Magyar Állandó Értekezlet. Hölgyeim és Uraim!
 
          Nem találom a szavakat, amelyek kifejeznék az érzelmek viharában tévelygő értelem kétségeit. Mert ember legyen a talpán, aki átlát és kiigazodik a XXI. század elejének magyar társadalmi és politikai viszonyain. Mert a két fogalom összetartozik, egyik a másik nélkül nem lehet meg. Vagy mégis? Tény, hogy az utóbbi folyamatosan szorítja háttérbe az előbbit, hatalmas teret nyerve annak rovására. A politika társadalomszervező tényezőből öncélú hatalmi eszközzé vált. Ma már minden a politika körül forog, a politikától, a politikacsinálóktól függ. Kizárólagosan. Az eszköz szentesíti a célt. De valóban így van ez? A magyar politikából éppen az hiányzik, ami a legfontosabb, a magyar.
         Mert ki a magyar? Ki az igazi magyar? Melyek az igazi magyar jellemzői? Mi által lehetünk, lehetek igazi magyarrá? Rengeteg kérdés, de még több a válasz. Az igazi magyar kokárdát hord, piros-fehér-zöldbe öltözik, más nyelven nem beszél, és a himnusz hangjára holtában is talpra szökken. Az igazi magyar atillát visel, urambátyámnak szólítja a felebarátját, fehér lóval álmodik, feleségét kalapban járatja. Az igazi magyar internacionalista, a rászorulóval megosztja minden nyomorát, fekete-fehér filmeket bámulva álmodik csillagos nappalokat. Az igazi magyar több nyelven beszél (csak a magyart töri), Amerikában végzi egyetemi tanulmányait, Hawaiin nyaral, és Jeruzsálembe jár üzleti útra. Az igazi magyar tettre kész, mindig többedmagával van, fiatalos lendülettel viseli el az élet megpróbáltatásait. Az igazi magyar minimálbérből tartja fenn villáját, ígéreteit mindig betartatja másokkal, virágoskertjét egy országgal művelteti. Az igaz magyar retteg, ezért félemlít meg másokat, hadonászva próbálja meg életre kelteni nagyatyái tévedéseit, agyára az elmebaj vegyszereit öntve. Az igazi magyar befogad, mindenkor, mindenkit, mindenhonnét, csak ne beszéljen magyarul, mert ő a másságot szereti. Magyarok között magyarként pedig nem lehet másnak lenni csak magyarnak. Az igazi magyar kirekeszt minden rosszat és jót, csak az maradhat, aki tud. Aki tud alkalmazkodni, aki nem kerül semmibe, mert ha nem velünk, hát kivel? Az igazi magyar csak az igazi magyarral áll szóba, csak az igazi magyarral dolgozik, csak az igazi magyarra szavaz.
         De miből tudja, hogy nem vagyok-e én is igazi magyar, ha nem hajlandó meg sem hallgatni? Engem, minket.
         De mit beszélek? Hiszen szól hozzám, szólnak hozzám az igazi magyarok. Felém fordulva mondják el nagy igazságaikat, még ha nem is nekem címezik. Az étert megtöltik a frázisok, a ködösítő dongaszólamok, a hatásömlenyek, a gyújtóhangú szónoklatok, a vigasztaló hegyi beszédek. Elmém legyen az, kit kifáraszt a gondolat, míg rendet rakva lohol koponyám polcai között. Mennyi elfecsérelt idő és energia, melynek hasznosságát egyéb tereken lehetne kamatoztatni.
         Minek is lennék én magyar másoknak, hiszen magamnak és éppen elég vagyok? Elég cipelnem a terhet, amit magyarnak lenni jelent magyar földön, idegenben. Mert cipelni kell, minél tovább, hogy akinek majd átadom, annál könnyebb legyen.
 
Lengyel János
 
 a „Hová tartozunk?” kárpátaljai frakció
beregszászi képviselőjének beszéde
 
 
 Adományozás napja Beregszászban
 
  
    Karácsony küszöbén a budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör képviselői egy ifjúsági kiadványokból álló  könyvcsomaggal ajándékozták meg a Kárpátaljai Szövetség Ifjúsági Szövetségét, a KÁRISZ-t, azzal a kéréssel, hogy továbbítsák az ajándékot valamelyik kárpátaljai iskolába, oda, ahol a diákok a legnagyobb hasznát veszik. Bakos Kiss Károly költő, a KÁRISZ elnökségi tagja javaslatára az ajándék szülőfalujába, Beregújfaluba került és az iskola könyvtárának állományát gazdagítják.
  
                Együttműködés a KMKSZ Ifjúsági Szervezetével
 
                                                              Találkozó Budapesten
 
       Pető Róbert, a KMKSZ ISZ elnöke és E. Mester Magdolna, a KÁRISZ társelnöke a Bem szobornál tartott
 
 megemlékezés, koszorúzás alkalmából találkoztak a  Rákóczi Szövetség október 22-i rendezvényén.  Az
 
 ismerkedést és egyeztetést követően együttműködési megállapodást írtak alá, amelyben kifejezik azt a
 
 szándékukat, hogy a jövőben - lehetőség szerint - közös pályázatokon indulnak, rendezvényeket
 
 szerveznek a kárpátaljai magyar fiatalok oktatásának, művelődésének, az anyanyelv ápolásának
 
 segítéséért. A két ifjúsági szervezet közötti egyeztetés a november közepére tervezett újabb
 
 találkozó alkalmával folytatódik.
 
Találkoztak a KÁRISZ és az UMDSZ Ifjúsági Szervezetének vezetői
                                             
                        Balatonföldvár
 A Kárpátaljai Szövetség hagyományos szeptemberi balatonföldvári találkozójára - a KÁRISZ meghívottjaként - eljött Dupka Nándor, az UMDSZ ISZ elnöke is. Ő és a KÁRISZ jelenlévő tagjai kölcsönösen megosztották egymással az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Felmerült a fiatalok - mindkét szervezet munkáját megnehezítő - passzivitása. A korábban aláírt együttműködési szerződésnek megfelelően napirendre került a  tervezett közös programok kiválasztásának kérdése is: szóba került például egy Balatonföldváron rendezendő ifjúsági tábor gondolata.
Elhangzott, hogy a KÁRISZ - tagjainak szándéka szerint - a magyarországi és a határon túli politikai pártoktól és megcsontosodott érdekszféráktól függetlenül törekszik arra, hogy valamennyi tevékeny kárpátaljai ifjúsági szervezettel hatékony kapcsolatot építhessen ki.
Nem szeretne csupán egyetlen szövetség kizárólagos partnerévé válni.
 
              Irodalmi csemege a Biennálén
 
 "EZ HÁT A HON..." 
Kárpátaljai Irodalmi Est
Közreműködött:
 
S. Benedek András,
Vári Fábián László,
Filep Anita (gitár)
 
Időpont: 2007.10.04 20:00
Helyszín:Biennále - Fesztiválközpont -
Wall Street Budapest étterem

A budapesti Égtájak Iroda 10 éve foglalkozik határon túli kulturális programok szervezésével. Idén sikerült nagyszabású fesztivált szervezniük, amely a Határontúli Magyarok Kortárs Művészeti Fesztiválja nevet kapta. Ezzel a kezdeményezéssel a szervezők a határon túli magyar kortárs művészet sokszínűségét szerették volna megmutatni, úgy, hogy a seregszemlén valamennyi régió képviselteti magát. A fesztivál hagyományteremtő szándékkal indult.
A tervek szerint – nevéhez hűen – kétévente jelentkezik majd a Biennálé.
       Összefoglaló gondolatok
 
       Az új nemzetstratégia jegyében
A határon túli magyarság már megtapasztalhatta, mit is jelent az éppen hivatalban lévő magyar kormány úgynevezett új nemzetstratégiája.
  A megszorítások, az összevonások, a leépítések és a nemegyszer átgondolatlanul kiadott rendeletek sok ezer ember életét keserítik meg. Ez alól a Magyarországon tanuló külföldi diákok sem kivételek. Egy tollvonással elrendelték a határon túli magyar diákoknak szállást biztosító kollégium másik intézet alá vonását. Az új igazgató körlevele már sejtetni engedte a változások irányát. A körlevél kiemelte, hogy az intézet fontosnak tartja ugyan a határon túli magyar diákok támogatását, de nem elsődlegesen. (Elsődleges a bevételek növelése és a kiadások csökkentése. A szerző) Magyarán szólva: a kollégiumi elhelyezés során eddig kiemelten kezelt határon túli magyar diákok egy kategóriába kerültek az összes többi külföldi állampolgárral.
A tartózkodásra feljogosító okiratok beszerzésének feltételei szinte hétről-hétre szigorodnak. Tavasszal született egy rendelet, miszerint minden Magyarországon tartózkodni kívánó külföldinek rendelkeznie kell teljeskörű egészségügyi biztosítással. Ez vonatkozik az itt tanuló diákokra is. Mellesleg eddig elég volt egy nyilatkozat, hogy szükség esetén az illető a bankszámláján lévő összegből fedezi az egészségügyi ellátását. Az új jogszabály az ösztöndíjjal nem rendelkező és tandíjat fizető diákokat érinti a legsúlyosabban. Hiszen akinek eddig nem volt tb-kártyája, az most az Országos Egészségügyi Pénztárnál köthet kölcsönös szerződést. A havi befizetési díj közel 20.000 forint. Talán mondanom sem kell, hogy egy diákmunkából élő, kollégiumi és tandíjat fizető tanuló számára mekkora plusz anyagi megterhelést jelent ez. De ezzel még nincs vége! Hiszen a hat hónapig tartó - azaz közel 120.000 forint - befizetés dacára, az illető nem jogosult a teljes egészségügyi ellátásra. A tisztelt hivatal csak az elsősegély költségeit fedezi.
Ha valaki a tartózkodási engedélyét szeretné meghosszabbítani, be kell szereznie a tb-kártyát. Ekkor éri a meglepetés. Az Országos Egészségügyi Pénztár csak olyan külföldi állampolgárral köt szerződést, aki legalább hat hónapig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A kör bezárult. A 22-es tökéletes csapdája. A reformoknak nevezett kapkodó intézkedések közepette az illetékesek figyelme nem terjed ki arra, hogy átgondolják, és figyelemmel kísérjék az új jogszabályok gyakorlati menetét, lemérjék döntéseik következményeit.
Az egyszeri egyetemista, aki éppen nyakig merül a vizsgaidőszak nehézségeiben, ráadásként a tisztelt hivatalok által felállított akadályokon is kénytelen átverekedni magát. Már ha tud. Akivel az egészségügyi pénztár nem hajlandó szerződést kötni, az elindulhat kilincselni a magánbiztosítóknál. Nincs sok választása. Biztosításra szüksége van, sürgősen. Ilyen esetben sokszor még nagyobb anyagi terhelést kell vállalnia. De vállalja, mert tanulni akar. Mert diplomát akar szerezni. Nem azért küzdött sok éven át, hogy néhány bürokrata miatt romba dőljön az élete.
Ezen intézkedések persze minden Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárt érintenek. De az ösztöndíjjal nem rendelkező, tandíjat fizető, szerény anyagi helyzetű családból származó határon túli magyar diákokat sújtja leginkább. Már-már leküzdhetetlen terhet róva rájuk.
 
Mindezt az új nemzetstratégia jegyében.
Érintett